német Essential grammar

Rövidítések ebben az útmutatóban

Az alábbi példák mindegyike három részből áll: az eredeti szövegből, egy szó szerinti glosszából, amely leírja az egyes szavak működését, és egy természetes fordításból. A glosszák néhány rövidített címkét használnak, hogy tömörek maradjanak. Nem kell megjegyezned őket — ez egy olyan segédanyag, amelyhez bármikor visszatérhetsz.

Személy és szám · 1sg / 2sg / 3sg — egyes szám első / második / harmadik személy (én, te, ő) · 1pl / 2pl / 3pl — többes szám első / második / harmadik személy (mi, ti, ők)

Nem és eset · m / f / n — hímnem / nőnem / semleges nem · sg / pl — egyes szám / többes szám · m.sg — kombinált forma: hímnem egyes szám (és hasonlóan f.pl, n.sg stb.) · NOM / ACC / GEN / DAT / INS / LOC — nyelvtani esetek (alanyeset/tárgyeset/birtokos eset/részes eset/eszközhatározói eset/helyhatározói eset) — hogy milyen szerepet tölt be a szó a mondatban

Idő és igeszemlélet · PRES — jelen idő · PRET — praeteritum (lezárt múltbeli esemény) · IMPF — imperfektum (folyamatos vagy szokásos múltbeli helyzet) · FUT — jövő idő · PERF — perfektum (jelenre ható, befejezett cselekvés) · PROG — folyamatos igealak (éppen zajló cselekvés, pl. éppen eszem) · COND — feltételes mód (-na/-ne…)

Mód · IND — kijelentő mód (egyszerű állítás) · SUBJ — kötőmód (bizonytalanság, kívánság, kétely) · IMP — felszólító mód (parancsok) · INF — főnévi igenév (szótári alak: menni, enni)

Egyéb · REFL — visszaható (önmagára irányuló cselekvés: magamat, magadat) · PERS — személyes a (csak a spanyolban humán tárgyat jelöl) · HON — tiszteleti alak (extra udvarias forma, gyakori a japánban/koreaiban) · TOP / SUB / OBJ — téma- / alany- / tárgyjelölő (japán, koreai) · CL — osztályozó (kínai, japán, koreai — a főnevekhez tartozó számlálószó) · NEG — tagadás

Szórend és az igei zárójel

A német főmondatok a V2-szabályt követik: a ragozott ige mindig a második helyen áll, bármi is álljon előtte. Az alany állhat ez előtt vagy e mögött az ige mögött. A mellékmondatokban (amelyeket a weil, dass, wenn, ob... vezet be) a ragozott ige a mondat legvégére kerül. Amikor egy mondatnak két igei eleme van (módbeli segédige + főnévi igenév, segédige + melléknévi igenév, elváló igekötős ige), ezek 'zárójelet' alkotnak: a ragozott ige a V2 helyen marad, a másik elem pedig a tagmondat végére kerül. Minden más (tárgyak, idő, mód, hely) e zárójel belsejébe szorul.

• Heute gehe ich ins Kino. — Ma megyek én a moziba.
  Ma megyek moziba.
• Ich habe gestern einen Film gesehen. — Én van tegnap egy filmet látott.
  Tegnap láttam egy filmet.
• Ich weiß, dass er morgen kommt. — Én tudom, hogy ő holnap jön.
  Tudom, hogy holnap jön.

A három nem

Minden német főnév hímnemű (der), nőnemű (die) vagy semleges nemű (das), és a névelőt a szóval együtt kell megtanulni. A végződések erős támpontot adnak. Hímnemű: az -er, -ling, -ich, -ig végű szavak, a legtöbb nap, hónap, évszak és időjárási kifejezés. Nőnemű: -e (a legtöbb), -heit, -keit, -ung, -schaft, -ion, -ie, -tät. Semleges: a -chen és -lein végű kicsinyítő képzős alakok (mindig), -ment, -um, a legtöbb fiatal állatot jelölő szó, valamint a főnévként használt főnévi igenevek. A nem határozza meg a névelőt, a melléknév végződését és a névmást, tehát szerkezetileg központi elem, nem díszítés.

• der Lehrer, die Lehrerin, das Mädchen — a tanár-hímnem, a tanárnő-nőnem, a lány-semleges nem
  a (férfi) tanár, a (női) tanár, a lány.
• die Freiheit, die Zeitung, die Universität — a szabadság, az újság, az egyetem
  Nőnemű végződések: -heit, -ung, -tät.
• das Häuschen, das Dokument, das Datum — a házikó, a dokumentum, a dátum
  Semleges nem -chen, -ment, -um által.

A négy eset

A német a négy eset segítségével jelöli a főnévi szerkezet mondatbeli szerepét. A nominativus az alany (a 'ki/mi végzi a cselekvést'). Az accusativus a közvetlen tárgy (amire közvetlenül irányul a cselekvés), és néhány elöljárószó is megköveteli (durch, für, gegen, ohne, um). A dativus a közvetett tárgy (a címzett, a 'kinek') és az aus, bei, mit, nach, seit, von, zu elöljárószók, valamint sok ige (helfen, danken, gefallen) megköveteli. A genitivus birtoklást vagy viszonyt fejez ki, és a wegen, trotz, während, statt elöljárószavakat követi. A kettős vonzatú elöljárószók (in, an, auf, unter...) accusativust vonzanak mozgás esetén (valahová), és dativust helyhatározó esetén (valahol).

• Der Mann gibt dem Kind einen Apfel. — A-NOM férfi ad a-DAT gyereknek egy-ACC almát.
  A férfi ad a gyereknek egy almát.
• Das Auto meines Bruders ist neu. — Az autó az én-GEN testvérem-é új.
  A testvérem autója új.
• Ich gehe in die Schule. Ich bin in der Schule. — Én megyek be az-ACC iskolába. Én vagyok az-DAT iskolában.
  Mozgás = accusativus, helyhatározó = dativus.

A határozott és határozatlan névelő ragozása

A névelők a nem, a szám és az eset szerint változnak. Határozott névelő: Nominativus der/die/das/die, Accusativus den/die/das/die, Dativus dem/der/dem/den (+ főnév-n), Genitivus des/der/des/der (+ főnév-(e)s hím- és semleges nemben). Határozatlan névelő ein/eine: Nominativus ein/eine/ein, Accusativus einen/eine/ein, Dativus einem/einer/einem, Genitivus eines/einer/eines. Nincs határozatlan névelő többes számban (csak a puszta főnevet használjuk, vagy a 'keine' szót, ha 'egy sem'). A birtokos névmások (mein, dein, sein, ihr, unser, euer, ihr/Ihr) és a 'kein' pontosan úgy ragozódnak, mint az 'ein', és ein-szavaknak nevezzük őket.

• Ich sehe den Hund, die Katze und das Pferd. — Én látom a-ACC.hímnem kutyát, a-ACC.nőnem macskát és a-ACC.semleges lovat.
  Látom a kutyát, a macskát és a lovat.
• Ich helfe einem Freund und einer Freundin. — Én segítek egy-DAT.hímnem barátnak és egy-DAT.nőnem barátnőnek.
  Segítek egy (férfi) barátnak és egy (női) barátnőnek.
• Das ist das Buch meines Vaters. — Az az apám-GEN könyve.
  Ez az apám könyve.

Személyes névmások

Nominativus: ich, du, er/sie/es, wir, ihr, sie/Sie. A 'du' egyes számú bizalmas forma; az 'ihr' többes számú bizalmas forma; a 'Sie' (nagybetűvel) a formális forma, egyes és többes számban egyaránt. A névmás az eset szerint is változik. Accusativus: mich, dich, ihn, sie, es, uns, euch, sie/Sie. Dativus: mir, dir, ihm, ihr, ihm, uns, euch, ihnen/Ihnen. A mindennapi nyelvhasználatban nincs önálló genitivus; a birtoklást birtokos melléknevekkel (mein, dein, sein, ihr, unser, euer, ihr/Ihr) fejezzük ki. A harmadik személyű névmásnak a főnév nyelvtani nemével kell egyeznie, nem a biológiai nemmel, ezért az asztal (der Tisch) 'er'.

• Er gibt mir das Buch und ich gebe es ihm zurück. — Ő ad nekem-DAT a könyvet, és én adom azt neki-DAT vissza.
  Ő nekem adja a könyvet, én pedig visszaadom neki.
• Kennst du sie? Ja, ich kenne sie gut. — Ismered te-inf őt-ACC? Igen, én ismerem őt-ACC jól.
  Ismered őt? Igen, jól ismerem.
• Wo ist der Schlüssel? Er liegt auf dem Tisch. — Hol van a kulcs? Ő fekszik az asztalon.
  Hol van a kulcs? Az asztalon van.

Igeragozás és a legfontosabb rendhagyó igék

A szabályos német ige a tövet (a főnévi igenév -en nélkül) veszi fel, majd a személyragot: -e, -st, -t, -en, -t, -en (ich, du, er/sie/es, wir, ihr, sie/Sie). Azok az igék, amelyek töve -d/-t végű, egy -e-t illesztenek be a -st és -t előtt (arbeitest, arbeitet). Sok erős ige megváltoztatja a tő magánhangzóját du/er/sie/es alakban a jelen időben (a → ä, e → i/ie). A négy legfontosabb rendhagyó ige a sein (lenni), a haben (birtokolni), a werden (válni valamivé / jövő idő + szenvedő szerkezet) és a gehen (menni); ezek alakjait meg kell tanulni.

• ich bin, du bist, er ist, wir sind, ihr seid, sie sind — lenni – jelen idő
  A sein teljes jelen idejű ragozása.
• ich habe, du hast, er hat, wir haben, ihr habt, sie haben — birtokolni – jelen idő
  A haben teljes jelen idejű ragozása.
• ich werde, du wirst, er wird, wir werden, ihr werdet, sie werden — válni valamivé – jelen idő
  A werden teljes jelen idejű ragozása (a jövő időt és a szenvedő szerkezetet is ez képzi).

Jelen idő

A németben csak egyetlen jelen idő létezik; ez fedi le az angol egyszerű jelen és a folyamatos jelen jelentését is. Az 'Ich lese' jelentheti azt is, hogy 'olvasok', és azt is, hogy 'éppen olvasok'. A jelen időt rendszeresen használják a közeljövő kifejezésére is, ha egy időhatározó egyértelművé teszi ezt ('Ich komme morgen' = 'Holnap jövök'). Az erős igék megváltoztatják a tő magánhangzóját egyes szám 2. és 3. személyben: fahren → du fährst, er fährt; sprechen → du sprichst, er spricht; sehen → du siehst, er sieht. Egyébként a végződések teljesen szabályosak: -e, -st, -t, -en, -t, -en.

• Ich lerne jeden Tag Deutsch. — Én tanulok minden nap németül.
  Minden nap németet tanulok.
• Du fährst zu schnell! — Te vezetsz túl gyorsan (magánhangzóváltás a→ä).
  Túl gyorsan vezetsz!
• Morgen fliegen wir nach Berlin. — Holnap repülünk mi Berlinbe.
  Holnap Berlinbe repülünk.

Perfekt vs. Präteritum

A beszélt németben szinte minden múltbeli eseményhez a Perfektet használjuk: a haben vagy a sein segédige (jelen időben) + a Partizip II a tagmondat végén. A sein-t mozgást vagy állapotváltozást kifejező igékkel használjuk (gehen, fahren, kommen, werden, sterben), valamint magával a sein/bleiben igével; a haben mindent mást felvesz. A Präteritum (egyszerű múlt: ich ging, ich machte, ich sah) az írott/irodalmi múlt idő, és elbeszélésben használatos; beszédben rendszerint csak a sein, a haben, a werden és a módbeli segédigék állnak Präteritumban (war, hatte, wurde, konnte...).

• Ich habe gestern einen Brief geschrieben. — Én van tegnap egy levelet írt.
  Tegnap írtam egy levelet.
• Wir sind nach Berlin gefahren. — Mi vagyunk Berlinbe utazott.
  Berlinbe utaztunk / mentünk.
• Es war einmal ein König, der hatte drei Töchter. — Volt egyszer egy király, akinek volt három lánya.
  Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király, akinek három lánya volt.

Jövő idő

A Futur I a werden jelen idejű ragozott alakjából és a tagmondat végén álló főnévi igenévből épül fel: ich werde gehen, du wirst gehen, er wird gehen, wir werden gehen, ihr werdet gehen, sie werden gehen. A mindennapi németben azonban ezt az igeidőt főleg jóslat, ígéret, feltételezés vagy erős szándék kifejezésére használják. A hétköznapi jövőbeli eseményekhez a németek egyszerűen a jelen időt használják egy időhatározóval (morgen, nächste Woche). A Futur II (werde + Partizip II + haben/sein) egy jövőbeli időpontra befejezettnek feltételezett dolgot fejez ki.

• Ich werde dich morgen anrufen. — Én fogok téged holnap fel-hívni.
  Holnap fel foglak hívni.
• Es wird bald regnen. — Ez fog hamarosan esni.
  Hamarosan esni fog.
• Nächstes Jahr studiere ich in Wien. — Jövőre tanulok én Bécsben.
  Jövőre Bécsben fogok tanulni (jelen idő jövő értelemben).

A szabályos (gyenge) igék jelen ideje

A gyenge igék a kiszámítható, teljesen szabályos német igék. A ragozáshoz vedd a főnévi igenevet, hagyd el a végződő -en-t, és illeszd hozzá a személyragot: -e, -st, -t, -en, -t, -en. A tő magánhangzója sosem változik (vö. az erős igékkel, mint a fahren / fährt). A 'machen' (csinálni, tenni) ige a tankönyvi minta:

Amikor a tő -d, -t végű, vagy olyan mássalhangzó-torlódásra végződik, amely nehezen kiejthetővé tenné a szót (-tm-, -ffn-, -chn-), egy plusz -e- kerül beszúrásra a -st és a -t előtt. Az 'arbeiten' (dolgozni) ige ezt mutatja be:

Ugyanez a minta: reden (du redest), warten (du wartest), finden (du findest), atmen (du atmest), öffnen (du öffnest). Azok az igék, amelyek töve -s, -ss, -ß, -z, -tz végű, összeolvadnak a du-végződéssel, és csak -t-t írunk: reisen → du reist, heißen → du heißt, sitzen → du sitzt, tanzen → du tanzt.

• Ich mache jeden Tag Sport. — Én csinálok minden nap sportot.
  Minden nap sportolok.
• Was machst du am Wochenende? — Mit csinálsz te-inf a hétvégén?
  Mit csinálsz a hétvégén?
• Sie arbeitet als Ärztin in Berlin. — Ő dolgozik mint orvosnő-nőnem Berlinben.
  Berlinben dolgozik orvosként.
• Wir arbeiten heute bis sechs Uhr. — Mi dolgozunk ma hat óráig.
  Ma hat óráig dolgozunk.
• Ihr wartet schon eine Stunde. — Ti-többes vártok már egy órája.
  Már egy órája vártok.
• Wie heißt du? Ich heiße Anna. — Hogy hívnak téged-inf? Engem Annának hívnak.
  Hogy hívnak? Anna vagyok.

wollen + Infinitiv (akarni)

Ahhoz, hogy azt mondjuk 'akarok csinálni valamit', a német a 'wollen' módbeli segédigét használja a fő ige csupasz főnévi igenevével a tagmondat végén. A 'wollen' rendhagyó egyes számban (magánhangzóváltás o → i ich/du/er alakban), és a hat alapvető módbeli segédige egyike. Megjegyzés: a 'wollen' erős és közvetlen. Udvarias kérésekhez ('szeretnék') a németek a 'möchte' szót használják (lásd a következő szakaszt). Ha egy pincérnek azt mondjuk, 'Ich will einen Kaffee', az udvariatlanul hangzik.

A minta: alany + ragozott wollen (V2 helyen) + ... + főnévi igenév (a legvégén). A mellékmondatokban ('dass', 'weil', 'wenn') a módbeli segédige a végső helyre kerül, a főnévi igenév után. A 'wollen' egy főnevet is felvehet közvetlenül, főnévi igenév nélkül ('Ich will einen Apfel' = Almát akarok), de igével együtt a főnévi igenév kötelező, és sosem helyettesíthető a 'zu + főnévi igenév' szerkezettel, ahogyan az a nem módbeli igék után történne.

• Ich will heute Abend ins Kino gehen. — Én akarok ma este a moziba menni-INF.
  Ma este moziba akarok menni.
• Willst du etwas trinken? — Akarsz te-inf valamit inni-INF?
  Akarsz inni valamit?
• Er will Arzt werden. — Ő akar orvos lenni-INF.
  Orvos akar lenni.
• Wir wollen nächstes Jahr nach Italien fahren. — Mi akarunk jövőre Olaszországba utazni-INF.
  Jövőre Olaszországba akarunk utazni.
• Sie sagt, dass sie nicht kommen will. — Ő mondja, hogy ő nem jönni-INF akar.
  Azt mondja, nem akar jönni.
• Was wollt ihr machen? — Mit akartok ti-többes csinálni-INF?
  Mit akartok csinálni?

werden + Infinitiv (Futur I, 'fogok')

A Futur I a werden jelen idejű alakjából és a tagmondat végén álló főnévi igenévből épül fel. A 'werden' önmagában rendhagyó (du wirst, er wird):

A mindennapi beszédben a németek gyakran kihagyják a Futur I-et, és az egyszerű jelen időt használják egy időhatározóval: 'Ich rufe dich morgen an' (Holnap felhívlak). A Futur I akkor előnyben részesített, ha ki akarjuk hangsúlyozni (a) egy jóslatot vagy feltételezést a jövőről ('Es wird bald regnen'), (b) egy ígéretet vagy erős szándékot ('Ich werde es nie vergessen'), vagy (c) egy feltételezést a jelenről ('Er wird wohl schon zu Hause sein' = Valószínűleg már otthon van). Vesd össze az angol 'going to' szerkezettel: a németben nincs külön szerkezet erre; mind a 'will', mind a 'going to' vagy a jelen idő + időhatározó, vagy a Futur I alakra képződik le, a hangsúlytól függően. Ne keverd össze a 'werden + főnévi igenév' (jövő idő) szerkezetet a 'werden + Partizip II' (szenvedő szerkezet) szerkezettel, és a teljes értékű 'werden' igével, amely azt jelenti, 'válni valamivé' ('Es wird kalt' = Hidegre fordul).

• Ich werde dir helfen. — Én fogok neked-DAT segíteni-INF.
  Segíteni fogok neked.
• Wirst du das wirklich tun? — Fogod te-inf azt valóban tenni-INF?
  Tényleg meg fogod tenni?
• Es wird morgen regnen. — Ez fog holnap esni-INF.
  Holnap esni fog.
• Wir werden uns nie wiedersehen. — Mi fogjuk minket-ACC soha újra-látni-INF.
  Soha többé nem fogjuk látni egymást.
• Er wird wohl im Stau stehen. — Ő fog valószínűleg a dugóban áll-INF.
  Valószínűleg dugóban áll. (feltételezés a jelenről)
• Nächstes Jahr werde ich in Wien studieren. — Jövőre fogok én Bécsben tanulni-INF.
  Jövőre Bécsben fogok tanulni.

haben / sein + Partizip II (Perfekt)

A Perfekt a mindennapi múlt idő a beszélt németben. Két elemből épül fel: egy ragozott segédigéből V2 helyzetben (vagy 'haben', vagy 'sein', jelen időben) és a fő ige Partizip II alakjából a tagmondat legvégén. A helyes segédige kiválasztása kulcsfontosságú.

A sein-t akkor használjuk, ha az ige kifejez: - mozgást A-ból B-be: gehen, fahren, kommen, fliegen, laufen, reisen, steigen, fallen - állapotváltozást: werden, sterben, aufwachen, einschlafen, wachsen - a három 'különleges' igét: sein, bleiben, passieren / geschehen

A haben-t használjuk mindenre, ami nem ez, beleértve az összes tárgyas igét (amelyek közvetlen tárgyat vonzanak) és a legtöbb olyan igét, amely egy tevékenységet ír le helyváltoztatás nélkül.

A Partizip II képzése: a gyenge igék ge- + tő + -t alakot kapnak (machen → gemacht). Az erős igék ge- + (gyakran megváltozott) tő + -en alakot kapnak (sehen → gesehen, sprechen → gesprochen). Az elváló igekötővel nem rendelkező igék (be-, ver-, er-, ent-, zer-, ge-) NEM kapnak ge- előtagot: verstehen → verstanden, bezahlen → bezahlt. Az elváló igekötős igék a -ge- elemet az igekötő és a tő közé illesztik: aufstehen → aufgestanden, anrufen → angerufen.

• Ich habe gestern einen Film gesehen. — Én van tegnap egy filmet látott.
  Tegnap néztem egy filmet.
• Wir sind nach Hause gegangen. — Mi vagyunk haza ment.
  Hazamentünk.
• Hast du schon gefrühstückt? — Van te-inf már reggelizett?
  Reggeliztél már?
• Er ist sehr früh aufgestanden. — Ő van nagyon korán fel-kelt.
  Nagyon korán felkelt.
• Was hat er gesagt? — Mit van ő mondott?
  Mit mondott?
• Sie sind drei Tage in Berlin geblieben. — Ők vannak három napig Berlinben maradt.
  Három napig Berlinben maradtak.

ich möchte / würde gerne + Infinitiv (szeretnék)

A németben két udvarias módja van annak, hogy azt mondjuk, 'szeretnék'. Az első a 'möchte', amely történetileg a 'mögen' (szeretni, kedvelni) Konjunktiv II alakja, de a mai nyelvhasználatban önálló módbeli segédigeként működik:

Mint minden módbeli segédige, a 'möchte' is V2 helyzetben ragozódik, a fő ige pedig csupasz főnévi igenévként a végén marad. A 'möchte' egy főnevet is felvehet közvetlenül, ige nélkül ('Ich möchte einen Kaffee' = Szeretnék egy kávét).

A második lehetőség a 'würde gerne' + Infinitiv. A 'würde' a werden Konjunktiv II alakja, a 'gerne' (szívesen) pedig lelkesedést jelez. A szerkezet: alany + würde (V2) + ... + gerne + főnévi igenév (a végén). A 'würde gerne' kicsit melegebb hangvételű, és olyan tevékenységekhez preferáljuk, amelyeket örömmel végeznénk, míg a 'möchte' a standard forma rendelésnél, kérésnél, udvarias kívánságoknál.

Mindkét forma sokkal udvariasabb, mint a 'wollen'. Egy boltban vagy étteremben mindig azt mondjuk, 'Ich möchte' vagy 'Ich hätte gerne', sosem 'Ich will'.

• Ich möchte einen Kaffee, bitte. — Én szeretnék egy-ACC kávét, kérem.
  Szeretnék egy kávét, kérem.
• Möchtest du etwas essen? — Szeretnél te-inf valamit enni-INF?
  Szeretnél enni valamit?
• Wir möchten ein Zimmer für zwei Nächte reservieren. — Mi szeretnénk egy szobát két éjszakára foglalni-INF.
  Szeretnénk foglalni egy szobát két éjszakára.
• Ich würde gerne mit dir reden. — Én szeretnék szívesen veled-DAT beszélni-INF.
  Szívesen beszélnék veled.
• Er würde gerne nach Japan reisen. — Ő szeretne szívesen Japánba utazni-INF.
  Szívesen utazna Japánba.
• Was möchten Sie trinken? — Mit szeretne Ön-formális inni-INF?
  Mit szeretne inni?

gerade + ige (a folyamatos igeidő megkerülése)

A németben nincs önálló folyamatos igeidő, ahogyan az angolban. Az 'Ich lese' egyaránt jelentheti azt, hogy 'olvasok' és azt, hogy 'éppen olvasok'. Amikor a beszélő hangsúlyozni akarja, hogy a cselekvés éppen most, ebben a pillanatban zajlik, a 'gerade' (jelenleg, éppen most) határozószót illesztjük az ige elé vagy mögé:

Egy hangsúlyosabb regionális/köznyelvi forma (gyakran 'rheinische Verlaufsform'-nak nevezik, Németország nyugati részén gyakori, és a holland köznyelvben szabványos) az 'am + főnévi igenév főnévként használva':

Az 'am + Infinitiv' forma elterjedt a beszédben, de írásban még mindig köznyelvinek számít. A 'dabei, zu + Infinitiv' teljesen standard, és kicsit formálisabb. Megjegyzés: a főnévként használt főnévi igenevet nagybetűvel írjuk (am Lesen, beim Essen). A 'gerade' messze a leggyakoribb és a legbiztosabb választás a tanulók számára.

• Was machst du gerade? — Mit csinálsz te-inf éppen most?
  Mit csinálsz most éppen?
• Ich lese gerade ein interessantes Buch. — Én olvasok éppen most egy érdekes könyvet.
  Éppen egy érdekes könyvet olvasok.
• Sie telefoniert gerade mit ihrer Mutter. — Ő telefonál éppen most az anyjával-DAT.
  Éppen az anyjával telefonál.
• Ich bin gerade am Kochen. — Én vagyok éppen most a főzésen.
  Éppen most főzök. (köznyelvi)
• Wir sind dabei, das Haus zu renovieren. — Mi vagyunk annak közepén, a házat felújítani-INF.
  Éppen a ház felújításának közepén vagyunk.
• Gerade jetzt regnet es stark. — Éppen most esik az erősen.
  Éppen most nagyon esik.

können + Infinitiv (tud / képes)

A 'können' a képesség, az (informális) engedély és a lehetőség módbeli segédigéje. Mint mind a hat módbeli segédige, egyes számban magánhangzóváltást mutat (ö → a), és az er/sie/es alaknak nincs -t végződése:

Szerkezet: alany + können (V2) + ... + főnévi igenév (a végén). A 'können' teljes igeként is működik (egy másik főnévi igenév nélkül), jelentése 'tudni, ismerni, elsajátítani' egy nyelvet vagy egy készséget: 'Ich kann Deutsch' = Tudok/beszélek németül. Udvarias kérésekhez ('Tudna...?') a német a Konjunktiv II 'könnte' alakot használja (ich könnte, du könntest, er könnte, wir könnten, ihr könntet, sie könnten). A 'Könnten Sie mir helfen?' egy nagyon gyakori udvarias formula.

Ne keverd össze a 'können'-t (képesség/lehetőség) a 'dürfen'-nel (engedély, 'szabad valamit csinálni'). A 'Kann ich rauchen?' szó szerint azt kérdezi, 'Képes vagyok dohányozni?', de köznyelvben elfogadható 'Szabad dohányoznom?' jelentésben. A szigorúan helyes változat a 'Darf ich rauchen?'.

• Ich kann sehr gut schwimmen. — Én tudok nagyon jól úszni-INF.
  Nagyon jól tudok úszni.
• Kannst du mir bitte helfen? — Tudsz te-inf nekem-DAT kérlek segíteni-INF?
  Tudnál segíteni, kérlek?
• Er kann drei Sprachen sprechen. — Ő tud három nyelvet beszélni-INF.
  Három nyelven tud beszélni.
• Wir können heute Abend leider nicht kommen. — Mi tudunk ma este sajnos nem jönni-INF.
  Sajnos ma este nem tudunk jönni.
• Könnten Sie das bitte wiederholen? — Tudná Ön-formális azt kérem megismételni-INF?
  Megismételné kérem?
• Sie kann Spanisch und Italienisch. — Ő tud spanyolul és olaszul.
  Tud spanyolul és olaszul.

Elváló igekötős igék részletesen

Az elváló igekötős igék mindenütt jelen vannak a németben. Az igekötő viseli a hangsúlyt és a legkonkrétabb jelentést, és főmondatokban ténylegesen leválik. Gyakori igekötők: ab-, an-, auf-, aus-, bei-, ein-, fest-, fort-, her-, hin-, los-, mit-, nach-, vor-, weg-, weiter-, wieder-, zu-, zurück-, zusammen-.

Hová kerül az igekötő? - Főmondat, egyszerű igeidő: az igekötő a legvégén. 'Ich stehe um sieben auf.' - Módbeli segédige után: az ige egyben marad a végén (főnévi igenévként). 'Ich muss um sieben aufstehen.' - Perfekt: a -ge- az igekötő és a tő közé kerül. 'Ich bin um sieben aufgestanden.' - Mellékmondat (weil, dass, wenn): a teljes szó egyben marad, a legvégén. 'Er sagt, dass er um sieben aufsteht.' - Felszólító mód (du): az igekötő a végére repül. 'Steh auf!' = Kelj fel!

A mozgáshoz kapcsolódó elváló igekötős igék (aufstehen, ankommen, abfahren, ausgehen) a Perfektben sein-t vesznek fel; a tevékenységet kifejező igék (anrufen, aufmachen, einkaufen) haben-t. A választás a szokásos segédige-szabályokat követi (lásd a haben/sein szakaszt).

• Ich stehe jeden Morgen um halb sieben auf. — Én állok minden reggel fél hétkor fel.
  Minden reggel fél hétkor kelek.
• Wann kommt der Zug aus Berlin an? — Mikor jön a vonat Berlinből meg?
  Mikor érkezik meg a vonat Berlinből?
• Mach bitte das Fenster zu, es ist kalt! — Csináld kérlek az ablakot be, hideg van!
  Kérlek csukd be az ablakot, hideg van!
• Wir sind gestern Abend mit Freunden ausgegangen. — Mi vagyunk tegnap este barátokkal el-mentünk szórakozni.
  Tegnap este elmentünk szórakozni a barátainkkal.
• Sie hat mich gestern dreimal angerufen. — Ő van engem tegnap háromszor fel-hívott.
  Tegnap háromszor felhívott engem.
• Ich muss jetzt einkaufen gehen. — Nekem kell most bevásárolni-INF menni-INF.
  Most be kell mennem vásárolni.

Módbeli segédigék

A hat módbeli segédige: können (tud/képes), müssen (kell), sollen (kellene/előírás szerint kell), wollen (akarni), dürfen (szabad) és mögen (szeretni/kedvelni) / annak kötőmódú alakja, a möchte (szeretné). Rendhagyók jelen időben: a legtöbb egyes számban magánhangzóváltást mutat (ich kann, du kannst, er kann; ich muss, du musst, er muss). A módbeli segédige V2 helyzetben ragozódik, a fő ige pedig csupasz főnévi igenévként marad a tagmondat végén, így alkotva az igei zárójelet. A mellékmondatokban a módbeli segédige a legvégső helyre kerül, a főnévi igenév után.

• Ich kann gut Deutsch sprechen. — Én tudok jól németül beszélni.
  Jól tudok beszélni németül.
• Du musst jetzt nach Hause gehen. — Neked kell most haza menni.
  Most haza kell menned.
• Er sagt, dass er nicht kommen kann. — Ő mondja, hogy ő nem jönni tud.
  Azt mondja, nem tud jönni.

Elváló igekötős igék

Sok német ige egy hangsúlyos igekötőből (auf-, an-, ab-, aus-, ein-, mit-, vor-, zu-, weg-, zurück-...) épül fel, amely főmondatokban leválik. A ragozott tő V2 helyzetben marad, az igekötő pedig a tagmondat végére repül. A főnévi igenévben, a mellékmondatokban és egy módbeli segédige után az ige egy szóként íródik. A Partizip II a -ge- beszúrásával képződik az igekötő és a tő között: aufstehen → aufgestanden, anrufen → angerufen. A hangsúlytalan igekötők (be-, ent-, er-, ge-, ver-, zer-) nem válnak el, sosem.

• Ich stehe jeden Morgen um sieben auf. — Én állok minden reggel hétkor fel.
  Minden reggel hétkor kelek.
• Ruf mich bitte heute Abend an! — Hívj engem kérlek ma este fel!
  Kérlek hívj fel ma este!
• Ich habe ihn gestern angerufen. — Én van őt tegnap fel-hívott.
  Tegnap felhívtam őt.

Tagadás: nicht és kein

A németben két tagadószó van. A 'kein' egy olyan főnevet tagad, amely egyébként határozatlan névelőt kapna, vagy névelő nélkül állna; pontosan úgy ragozódik, mint az 'ein' (kein, keine, keinen, keinem...). A 'nicht' mindent mást tagad: igéket, mellékneveket, határozószókat, elöljárós szerkezeteket vagy egész mondatokat. A 'nicht' helyzetére vonatkozó szabályok: az általa tagadott elem elé kerül (melléknevek, helyhatározók, módhatározók), és a tagmondat legvégére, ha a teljes igét vagy mondatot tagadja. Egy zárójeles szerkezetben közvetlenül a második igei elem elé kerül, a végén.

• Ich habe kein Auto. — Nekem van semmilyen autóm.
  Nincs autóm.
• Ich gehe heute nicht ins Büro. — Én megyek ma nem az irodába.
  Ma nem megyek be az irodába.
• Sie ist nicht müde. — Ő van nem fáradt.
  Nem fáradt.

Kérdések

Az eldöntendő kérdések V1 szerkezetűek: a ragozott ige az első helyre kerül, közvetlenül utána az alany. A kiegészítendő kérdések egy kérdőszóval kezdődnek (wer 'ki', was 'mi', wo 'hol', wohin 'hová', woher 'honnan', wann 'mikor', warum 'miért', wie 'hogyan', welcher 'melyik', wie viel(e) 'mennyi'), majd megtartják a V2 mintát, tehát az ige a második helyen marad. A 'wer' esetenként ragozódik: wer (NOM), wen (ACC), wem (DAT), wessen (GEN). Udvarias kéréshez gyakran hozzáadjuk a 'bitte' szót.

• Kommst du heute Abend? — Jössz te ma este?
  Jössz ma este?
• Wo wohnst du? — Hol laksz te?
  Hol laksz?
• Wem gehört dieses Buch? — Kinek-DAT tartozik ez a könyv?
  Kié ez a könyv?

Többes szám képzése

A németben nincs egyetlen alapértelmezett többes szám. A leggyakoribb minták: -e (gyakran umlauttal hímnemben: der Tisch → die Tische, der Stuhl → die Stühle); -er (umlauttal, ahol lehetséges, főleg semleges nemben: das Kind → die Kinder, das Buch → die Bücher); -(e)n (a legtöbb nőnemű szó: die Frau → die Frauen, die Blume → die Blumen); -s (jövevényszavak és rövid szavak: das Auto → die Autos, das Hotel → die Hotels); végződés nélkül, de umlauttal (néhány hím- és semleges nemű szó -er, -el, -en végződéssel: der Bruder → die Brüder, der Apfel → die Äpfel). Minden többes szám a 'die' névelőt kapja nominativusban.

• der Tisch → die Tische — asztal → asztalok (-e + umlaut, ahol lehetséges)
  az asztal → az asztalok
• das Kind → die Kinder — gyerek → gyerekek (-er)
  a gyerek → a gyerekek
• die Frau → die Frauen; das Auto → die Autos — nő → nők (-en); autó → autók (-s)
  Két további gyakori minta.

Melléknévi egyeztetés

Egy főnév előtt álló melléknévnek olyan végződést kell kapnia, amely jelöli a nemet, a számot és az esetet; csak az állítmányi helyzetű melléknevek (sein, werden, bleiben után) maradnak ragozatlanok: 'Das Haus ist alt'. Két fő ragozási minta létezik. A gyenge ragozás egy határozott névelőt követ (der, die, das, dieser...), amely már hordozza az eset információját, ezért a melléknév csak -e vagy -en végződést kap. Az erős ragozást akkor használjuk, amikor nincs jelen névelő, és magának a melléknévnek kell jeleznie az esetet; a végződések ekkor a határozott névelőre hasonlítanak (kalter Kaffee, gutes Bier, frische Milch). A határozatlan névelő után (kevert ragozás) a minta a kettő keveréke.

• der gute Wein, den guten Wein, dem guten Wein — a jó bor (NOM, ACC, DAT) – gyenge ragozás
  A határozott névelő után: -e / -en.
• guter Wein, guten Wein, gutem Wein — jó bor (NOM, ACC, DAT) – erős ragozás
  Névelő nélkül: a melléknév hordozza az eset jelét.
• ein guter Wein, einen guten Wein, einem guten Wein — egy jó bor (NOM, ACC, DAT) – kevert ragozás
  Az ein/kein/mein után: a gyenge és az erős keveréke.