Az alábbi példák mindegyike három részből áll: az eredeti szöveg, egy szó szerinti fordítás (gloss), amely leírja, hogyan működik minden egyes szó, és egy természetes fordítás. A gloss néhány rövidített jelölést használ, hogy tömör maradjon. Nem kell megjegyezned őket – ez egy referenciarész, amelyhez bármikor visszatérhetsz.
Személy és szám · 1sg / 2sg / 3sg: egyes szám első / második / harmadik személy (én, te, ő) · 1pl / 2pl / 3pl: többes szám első / második / harmadik személy (mi, ti, ők)
Nem és eset · m / f / n: hímnem / nőnem / semleges nem · sg / pl: egyes szám / többes szám · m.sg: összevonva: hímnem egyes szám (hasonlóképpen f.pl, n.sg stb.) · NOM / ACC / GEN / DAT / INS / LOC: nyelvtani esetek (nominativus/accusativus/genitivus/dativus/instrumentalis/locativus): a szó szerepe a mondatban
Idő és aspektus · PRES: jelen idő · PRET: elbeszélő múlt (lezárult múltbeli esemény) · IMPF: folyamatos múlt (folyamatban lévő vagy szokásos múltbeli helyzet) · FUT: jövő idő · PERF: befejezett múlt (jelenre is ható, lezárult cselekvés) · PROG: folyamatos (progresszív) alak (éppen zajló cselekvés, pl. eszem éppen) · COND: feltételes mód (-nék/-nák…)
Mód · IND: kijelentő mód (egyszerű állítás) · SUBJ: kötőmód (bizonytalanság, kívánság, kétely) · IMP: felszólító mód (parancsok) · INF: főnévi igenév (szótári alak: menni, enni)
Egyéb · REFL: visszaható (önmagára irányuló cselekvés: magamat, magadat) · PERS: személyes a (csak a spanyolban: az emberi tárgyat jelöli) · HON: tiszteleti forma (különösen udvarias alak, jellemző a japánra/koreaira) · TOP / SUB / OBJ: téma- / alany- / tárgyjelölő (japán, koreai) · CL: számlálószó (kínai, japán, koreai – a főnevekhez kapcsolódó számláló szó) · NEG: tagadás
Az olasz Alany-Ige-Tárgy (SVO) szórendet követi, hasonlóan az angolhoz, de az alanyi névmást általában elhagyják, mivel az igevégződés már önmagában is jelzi a személyt. Ezt nevezik „alanyelhagyásnak” (pro-drop). Az alanyi névmásokat (io, tu, lui, lei, noi, voi, loro) csak nyomatékosításra, szembeállításra vagy a félreérthetőség elkerülésére használják. A szórend emellett rugalmasabb, mint az angolban: az elemek nyomaték vagy témajelölés céljából elmozdíthatók, különösen a beszélt nyelvben. A melléknevek jellemzően a főnév után állnak, a határozószók pedig általában az ige után következnek. A tárgyas és részes esetű névmások viszont a ragozott ige ELÉ kerülnek, nem utána.
Az olasz névelők nemben és számban egyeztetnek a főnévvel. Határozott névelő („a/az”): hímnem 'il' (il libro), 'lo' z, s+mássalhangzó, gn, ps, x, y előtt (lo zaino, lo studente), 'l'' bármely magánhangzó előtt (l'amico); többes szám 'i' (i libri) és 'gli' a lo/l' csoporthoz (gli studenti, gli amici). Nőnem 'la' (la casa), 'l'' magánhangzó előtt (l'amica); többes szám 'le' (le case, le amiche). Határozatlan névelő („egy”): hímnem 'un' (un libro), 'uno' z/s+mássalhangzó stb. előtt (uno studente); nőnem 'una' (una casa), 'un'' magánhangzó előtt (un'amica).
Alany: io, tu, lui/lei, noi, voi, loro (általában elmarad). Tárgyas eset (kit/mit): mi, ti, lo/la, ci, vi, li/le; ezek a ragozott ige elé kerülnek. Részes eset (kinek): mi, ti, gli (neki, hímnem), le (neki, nőnem), ci, vi, gli/loro (nekik). Visszaható névmás: mi, ti, si, ci, vi, si, akkor használatos, ha az alany és a tárgy ugyanaz a személy. Hangsúlyos névmások (elöljárószó után vagy nyomatékosításra): me, te, lui/lei, noi, voi, loro. Főnévi igenévvel és gerundiummal a tárgyas névmások az ige végéhez tapadnak (vederlo = „látni őt”).
Minden olasz főnév vagy hímnemű, vagy nőnemű. Jellemző végződések: az -o általában hímnemű (libro), az -a általában nőnemű (casa), az -e lehet mindkettő (fiore m, chiave f), ezért ezt meg kell tanulni. A melléknévnek KÖTELEZŐEN egyeztetnie kell a főnévvel nemben és számban. Az -o végű mellékneveknek négy alakjuk van: -o, -a, -i, -e (rosso/rossa/rossi/rosse). Az -e végű mellékneveknek csak két alakjuk van: -e (egyes szám) és -i (többes szám), amelyeket mindkét nemhez használnak (grande/grandi). A legtöbb minőségjelző melléknév a főnév UTÁN áll (una casa grande). Néhány gyakori melléknév (buono, bello, grande, piccolo) gyakran a főnév ELÉ kerül.
Az olasz igék a főnévi igenév végződése szerint három csoportba tartoznak: -are (parlare, „beszélni”), -ere (prendere, „venni, fogni”), -ire (dormire, „aludni”; néhány, mint a capire, -isc- betoldást kap: capisco). A ragozás során a végződést elhagyjuk, és a személyre utaló ragokat tesszük hozzá io, tu, lui/lei, noi, voi, loro szerint. Négy alapvető rendhagyó ige: essere („lenni”: sono, sei, è, siamo, siete, sono), avere („birtokolni”: ho, hai, ha, abbiamo, avete, hanno), andare („menni”: vado, vai, va, andiamo, andate, vanno), fare („tenni, csinálni”: faccio, fai, fa, facciamo, fate, fanno). Ez a négy ige folyamatosan előfordul, és számos szólásban is szerepel.
A jelen idő az angol/magyar három jelentését fedi le: egyszerű jelen („eszem”), folyamatos jelen („éppen eszem”) és közeljövő („mindjárt eszem”). A szabályos igék végződései: -are: -o, -i, -a, -iamo, -ate, -ano (parlo, parli, parla, parliamo, parlate, parlano). -ere: -o, -i, -e, -iamo, -ete, -ono (prendo, prendi, prende, prendiamo, prendete, prendono). -ire: -o, -i, -e, -iamo, -ite, -ono (dormo, dormi, dorme, dormiamo, dormite, dormono). Az -isc- igéknél: capisco, capisci, capisce, capiamo, capite, capiscono. Az olyan időhatározók, mint az 'adesso' (most) vagy a 'spesso' (gyakran), jelzik, melyik jelentés illik az adott mondatba.
Az olasz igék a főnévi igenév végződése alapján három szabályos ragozási csoportba tartoznak. El kell hagyni a végződést, és hozzá kell adni az alábbi személyragokat. Fontos, hogy a jelen idejű kijelentő mód lefedi az angol/magyar egyszerű jelen idő (beszélek), a folyamatos jelen idő (éppen beszélek), sőt még egy közeljövőre utaló használatot is (holnap beszélek).
parlare (beszélni), -are:
| Személy | Alak |
|---|---|
| io | parlo |
| tu | parli |
| lui / lei | parla |
| noi | parliamo |
| voi | parlate |
| loro | parlano |
vedere (látni), -ere:
| Személy | Alak |
|---|---|
| io | vedo |
| tu | vedi |
| lui / lei | vede |
| noi | vediamo |
| voi | vedete |
| loro | vedono |
dormire (aludni), -ire (1. típus, betoldás nélkül):
| Személy | Alak |
|---|---|
| io | dormo |
| tu | dormi |
| lui / lei | dorme |
| noi | dormiamo |
| voi | dormite |
| loro | dormono |
finire (befejezni), -ire (2. típus, -isc- betoldással):
| Személy | Alak |
|---|---|
| io | finisco |
| tu | finisci |
| lui / lei | finisce |
| noi | finiamo |
| voi | finite |
| loro | finiscono |
Az -isc- csoport nagy, és olyan igéket tartalmaz, mint a capire (érteni), preferire (előnyben részesíteni), pulire (takarítani), spedire (elküldeni), costruire (építeni), unire (egyesíteni). A betoldás minden egyes számú alakban és a többes szám harmadik személyben megjelenik, a noi és voi alakokban viszont soha. Nincs egyszerű szabály arra vonatkozóan, mely -ire igék kapnak -isc- betoldást, ezért ezeket egyenként, ahogy találkozol velük, meg kell tanulni. Hangsúlyminta: a többes szám harmadik személyben (parlano, vedono, dormono, finiscono) a hangsúly visszakerül a szótő szótagjára, nem a végződésre, ami gyakori buktató a nyelvtanulók számára.
Az olasz nyelvben két fő, a mindennapokban használt múlt idő van. A passato prossimo (összetett múlt) befejezett, konkrét cselekvéseket ír le: az 'avere' vagy az 'essere' jelen idejű alakját használja + a múlt idejű melléknévi igenevet (-are -> -ato, -ere -> -uto, -ire -> -ito). A legtöbb ige az 'avere'-t veszi fel. A mozgást vagy állapotváltozást kifejező igék, valamint az összes visszaható ige az 'essere'-t veszi fel; 'essere' esetén a melléknévi igenév nemben és számban egyeztet az alannyal (è andata, sono andati). Az imperfetto folyamatban lévő, szokásos vagy leíró jellegű múltbeli helyzeteket fejez ki ('szokott', 'éppen -t/-tt'). Végződések: -are -> -avo, -avi, -ava, -avamo, -avate, -avano (hasonlóan az -ere -> -evo, -ire -> -ivo esetén).
A futuro semplice jövőbeli cselekvéseket és jóslásokat fejez ki. Gyakran használják a jelenre vonatkozó valószínűség vagy találgatás kifejezésére is ('Sarà a casa' = 'Biztosan otthon van'). Képzése: a főnévi igenévről elhagyjuk a végső -e-t, és hozzáadjuk a következő végződéseket: -ò, -ai, -à, -emo, -ete, -anno. Az -are igék esetében a főnévi igenév 'a' hangja 'e'-re változik (parlare -> parler-): parlerò, parlerai, parlerà, parleremo, parlerete, parleranno. A legfontosabb rendhagyó igék rövidített tövet használnak: essere -> sar-, avere -> avr-, andare -> andr-, fare -> far-, dovere -> dovr-, potere -> potr-. A hétköznapi beszélt nyelvben a közeli eseményekre gyakran a jelen időt használják a jövő idő helyett.
Egy ige tagadásához egyszerűen a 'non' szócskát kell közvetlenül elé tenni (a tárgyas névmások elé is). Az olasz szabadon használ kettős tagadást: ha egy tagadó szó, mint a 'mai' (soha), 'niente/nulla' (semmi), 'nessuno' (senki), 'più' (már nem), 'ancora' (még nem) az ige UTÁN áll, akkor is szükség van a 'non'-ra előtte. Ez nyelvtanilag kötelező, nem hiba. Ha a tagadó szó az ige ELŐTT áll (pl. 'Nessuno parla'), akkor a 'non' elmarad. Gyakori szerkezetek: non...mai, non...niente, non...nessuno, non...più, non...ancora.
Az eldöntendő kérdéseknek általában ugyanaz a szórendjük, mint a kijelentő mondatoknak; csupán a mondat végén emeljük fel a hangunkat. Nyomatékosítás céljából az alany a mondat végére is kerülhet ('Mangia la pasta Marco?'). A kiegészítendő kérdések kérdőszóval kezdődnek, amelyet az ige követ: chi (ki), che / che cosa / cosa (mi), dove (hol), quando (mikor), perché (miért/mert), come (hogyan), quanto/quanta/quanti/quante (mennyi/hány), quale/quali (melyik). Elöljárószó után a kérdőszó az elöljárószóval marad együtt: 'Con chi parli?' ('Kivel beszélsz?'). Figyeljük meg, hogy a 'perché' önmagával is válaszol: 'Perché studio.' ('Mert tanulok.').
A legtöbb főnév a végső magánhangzó megváltoztatásával képzi a többes számot, nem -s hozzáadásával. Hímnem: -o -> -i (libro -> libri), -e -> -i (fiore -> fiori). Nőnem: -a -> -e (casa -> case), -e -> -i (chiave -> chiavi). A hangsúlyos magánhangzóra (città, caffè) vagy mássalhangzóra (bar, film) végződő főnevek nem változnak: la città / le città, il bar / i bar. Néhány gyakori rendhagyó alak: l'uomo -> gli uomini, la mano -> le mani (nőnemű az -o végződés ellenére), l'uovo -> le uova (a többes számban nemet vált). A -co/-go és -ca/-ga végű főnevek általában megtartják a kemény hangzást: amico -> amici (lágy), de parco -> parchi (kemény).
A visszaható igék olyan igék, amelyeknél az alany önmagára hat. Főnévi igenevük -si végződésű (chiamarsi 'hívatni magát / úgy hívják', alzarsi 'felkelni', lavarsi 'mosakodni', svegliarsi 'felébredni'). Ugyanúgy ragozzuk őket, mint a rendes igéket, de MINDIG az alannyal egyeztetett visszaható névmást kapnak: mi, ti, si, ci, vi, si. A névmás a ragozott ige elé kerül. Az összetett igeidőkben (passato prossimo) a visszaható igék MINDIG az 'essere'-t használják, és a múlt idejű melléknévi igenév egyeztet az alannyal. Sok mindennapi, testre vagy megszokott cselekvésre vonatkozó tevékenység visszaható az olaszban, még akkor is, ha a magyarban nem feltétlenül fejezzük ki ezt reflexív módon.
Az olasz nem úgy fejezi ki, hogy 'szeretem X-et', mint a magyar vagy az angol. Ehelyett a 'piacere' szó szerint azt jelenti, hogy 'tetszeni VALAKINEK', ezért a szerkezet megfordul: a kedvelt dolog lesz az alany, a kedvelő személy pedig részes esetű szerepbe kerül. A 'piace' (egyes szám) alakot használjuk, ha a kedvelt dolog egyes számú vagy főnévi igenév, és a 'piacciono' (többes szám) alakot, ha a kedvelt dolog többes számú. A részes esetű névmások: mi, ti, gli (neki, férfi), le (neki, nő), ci, vi, gli (nekik). Nyomatékosításhoz vagy nevekkel az 'a' + személy szerkezetet használjuk: 'A Marco piace la pizza.' Ugyanez a minta érvényes sok hasonló igére is: mancare (hiányozni), servire (szükség lenni valamire), bastare (elegendőnek lenni).
Ha azt akarjuk mondani, hogy 'akarok X-et csinálni', ragozzuk a 'volere'-t, és közvetlenül utána tegyük a cselekvést kifejező ige főnévi igenevét. Nincs szükség elöljárószóra közöttük. A 'volere' rendhagyó ige, és az olasz négy leggyakoribb módbeli segédigéjének egyike (a 'potere', 'dovere' és 'sapere' mellett).
volere (akarni):
| Személy | Alak | + főnévi igenév |
|---|---|---|
| io | voglio | + andare / mangiare / dormire |
| tu | vuoi | + andare / mangiare / dormire |
| lui / lei | vuole | + andare / mangiare / dormire |
| noi | vogliamo | + andare / mangiare / dormire |
| voi | volete | + andare / mangiare / dormire |
| loro | vogliono | + andare / mangiare / dormire |
A 'volere' közvetlen főnévi tárgyat is felvehet: 'Voglio un caffè' (Kérek egy kávét / Akarok egy kávét). Tagadáshoz a ragozott alak elé tesszük a 'non'-t: 'Non voglio andare'. Kérdés képzéséhez elég felemelni a hanglejtést: 'Vuoi un caffè?'. Érdemes megjegyezni az udvarias 'vorrei' (szeretnék) alternatívát, amelyről alább még szó lesz: ez sokkal gyakoribb, mint a 'voglio', amikor kávézóban rendelünk vagy kérünk valamit, mert a puszta 'voglio' nyersnek hathat. A tárgyas névmások állhatnak a 'volere' előtt vagy a főnévi igenévhez tapadva: 'Lo voglio vedere' = 'Voglio vederlo' (Látni akarom / Meg akarom nézni).
A 'stare per + főnévi igenév' szerkezet a közvetlenül bekövetkező cselekvést fejezi ki: olyan cselekvést, amely másodperceken vagy perceken belül fog megtörténni. Ez áll legközelebb ahhoz, amikor a magyarban azt mondjuk, 'mindjárt csinálja' vagy 'éppen készül csinálni', amikor az esemény nagyon közeli. Egy általánosabb, tervezett jövőre ('jövőre házat fogok venni') az olaszok általában az egyszerű jövő időt (futuro semplice) vagy egyszerűen a jelen időt használják.
stare (jelen idejű kijelentő mód):
| Személy | stare | + per + főnévi igenév |
|---|---|---|
| io | sto | + per partire |
| tu | stai | + per partire |
| lui / lei | sta | + per partire |
| noi | stiamo | + per partire |
| voi | state | + per partire |
| loro | stanno | + per partire |
A 'stare' folyamatos múlt ideje (stavo, stavi, stava, stavamo, stavate, stavano) azt fejezi ki, hogy 'éppen indulóban volt': 'Stavo per chiamarti' (Éppen hívni akartalak). Vessük össze a 'stare + gerundio' szerkezettel (folyamatos, éppen most zajló cselekvés), valamint az egyszerű jövő idővel (futuro semplice), amely kevésbé közvetlen tervezésre utal. Gyakori hiba az angol 'holnap tanulni fogok' mondatot 'sto per studiare domani'-ként lefordítani; ez helytelenül hangzik, mert a 'stare per' másodperceket jelent, nem 'holnapot'. Holnapra vonatkozóan mondjuk inkább: 'Studierò domani' vagy egyszerűen 'Domani studio'.
A passato prossimo a befejezett cselekvésekre használt, mindennapi múlt idő. Két elemből épül fel: egy segédige (avere vagy essere) jelen idejű alakjából, valamint a főige múlt idejű melléknévi igenevéből. A szabályos melléknévi igenevek végződése -ato (-are igék: parlato), -uto (-ere igék: venduto), -ito (-ire igék: dormito). Számos gyakori -ere ige rendhagyó melléknévi igenévvel rendelkezik: fare->fatto, vedere->visto, leggere->letto, scrivere->scritto, prendere->preso, mettere->messo, dire->detto, aprire->aperto, chiudere->chiuso, venire->venuto.
AVERE-vel (a legtöbb tárgyas ige):
| Személy | avere | + melléknévi igenév |
|---|---|---|
| io | ho | + mangiato / visto / dormito |
| tu | hai | + mangiato / visto / dormito |
| lui / lei | ha | + mangiato / visto / dormito |
| noi | abbiamo | + mangiato / visto / dormito |
| voi | avete | + mangiato / visto / dormito |
| loro | hanno | + mangiato / visto / dormito |
ESSERE-vel (mozgás, állapotváltozás, visszaható igék):
| Személy | essere | + melléknévi igenév (nemben / számban egyeztetve) |
|---|---|---|
| io | sono | + andato / andata |
| tu | sei | + andato / andata |
| lui / lei | è | + andato / andata |
| noi | siamo | + andati / andate |
| voi | siete | + andati / andate |
| loro | sono | + andati / andate |
Az 'essere'-t felvevő igék közé tartozik: andare, venire, arrivare, partire, entrare, uscire, salire, scendere, tornare, restare, stare, essere, nascere, morire, diventare, valamint az összes visszaható ige (mi sono lavato, ci siamo svegliati). Az 'avere' mellett a melléknévi igenév változatlan marad, kivéve ha egy tárgyas névmás (lo, la, li, le) megelőzi: 'L'ho vista' (Láttam őt, nő), 'Le ho comprate' (Megvettem őket, nőnemű). Gyakori hiba az 'avere' használata mozgást kifejező igékkel az angol 'I have gone' mintájára; az olaszban kötelezően 'sono andato/a' a helyes forma.
Az olaszban két udvarias módja van annak, hogy azt mondjuk: 'szeretnék'. A 'vorrei' a 'volere' feltételes módú alakja, és ez a standard udvarias kérésforma, amelyet folyamatosan használnak étel rendelésekor, vásárláskor, szívesség kérésekor. A 'mi piacerebbe' a 'piacere' feltételes módú alakját használja a fordított alanyú szerkezetben, és egy lágyabb kívánságot vagy feltételezett vágyat fejez ki, közelebb állva ahhoz, hogy 'jó lenne' vagy 'szívesen'.
volere feltételes mód (szeretnék):
| Személy | Alak | + főnév vagy főnévi igenév |
|---|---|---|
| io | vorrei | + un caffè / partire |
| tu | vorresti | + un caffè / partire |
| lui / lei | vorrebbe | + un caffè / partire |
| noi | vorremmo | + un caffè / partire |
| voi | vorreste | + un caffè / partire |
| loro | vorrebbero | + un caffè / partire |
piacere feltételes mód (tetszene) + részes esetű névmások:
| Személy | Névmás | + piacerebbe / piacerebbero |
|---|---|---|
| io (nekem) | mi | + piacerebbe visitare / piacerebbero i fiori |
| tu (neked) | ti | + piacerebbe visitare / piacerebbero i fiori |
| lui (neki, férfi) | gli | + piacerebbe / piacerebbero |
| lei (neki, nő) | le | + piacerebbe / piacerebbero |
| noi (nekünk) | ci | + piacerebbe / piacerebbero |
| voi (nektek) | vi | + piacerebbe / piacerebbero |
| loro (nekik) | gli | + piacerebbe / piacerebbero |
A 'vorrei' közvetlen tárgyat vagy főnévi igenevet vesz fel: 'Vorrei un tè', 'Vorrei dormire'. A 'mi piacerebbe' a piacere-féle inverziót követi: ha a kívánt dolog egyes számú vagy főnévi igenév, a 'piacerebbe' (egyes szám) alakot használjuk; ha többes számú, a 'piacerebbero' alakot. Egy kávézóban a 'Vorrei un cappuccino' sokkal természetesebb, mint a 'Voglio un cappuccino', amely nyersnek vagy gyerekesnek hangzik. A kettő kombinálható extra melegség kedvéért: 'Mi piacerebbe tanto, ma non posso' (Nagyon szeretném, de nem tudom).
Az olaszban van egy önálló folyamatos szerkezet: 'stare' + gerundio. Ez a beszéd pillanatában (vagy folyamatos múlt esetén egy múltbeli pillanatban) éppen zajló cselekvést fejezi ki. Az angoltól eltérően az olasz NEM használja ezt az alakot szokásos vagy tervezett jövőbeli cselekvésekre; azokra az egyszerű jelen időt kell használni.
A gerundio képzése:
| A főnévi igenév végződése | Gerundio végződés | Példa |
|---|---|---|
| -are | -ando | parlare -> parlando |
| -ere | -endo | vedere -> vedendo |
| -ire | -endo | dormire -> dormendo |
Néhány rendhagyó gerundio: fare -> facendo, dire -> dicendo, bere -> bevendo.
stare (jelen idejű kijelentő mód) + gerundio:
| Személy | stare | + gerundio |
|---|---|---|
| io | sto | + parlando / vedendo / dormendo |
| tu | stai | + parlando / vedendo / dormendo |
| lui / lei | sta | + parlando / vedendo / dormendo |
| noi | stiamo | + parlando / vedendo / dormendo |
| voi | state | + parlando / vedendo / dormendo |
| loro | stanno | + parlando / vedendo / dormendo |
Az 'éppen -tam/-tem' (folyamatos múlt) kifejezésére a 'stare' folyamatos múlt idejű alakját használjuk: stavo, stavi, stava, stavamo, stavate, stavano + gerundio. A tárgyas névmások állhatnak a 'stare' előtt vagy a gerundióhoz tapadva: 'Lo sto leggendo' = 'Sto leggendolo' (Éppen olvasom). Az egyszerű jelen időt is rendszeresen használják folyamatban lévő cselekvésre: a 'Mangio adesso' teljesen természetes a 'Sto mangiando adesso' mellett. A folyamatos alak csupán erősebben hangsúlyozza a cselekvés éppen zajló jellegét.
A 'potere' képességet, engedélyt és lehetőséget fejez ki, nagyjából úgy, mint a magyar '-hat/-het' képző vagy a 'tud' ige. Közvetlenül a főnévi igenév követi, elöljárószó nélkül. A 'potere' rendhagyó ige.
potere (jelen idejű kijelentő mód):
| Személy | Alak | + főnévi igenév |
|---|---|---|
| io | posso | + venire / aiutare / parlare |
| tu | puoi | + venire / aiutare / parlare |
| lui / lei | può | + venire / aiutare / parlare |
| noi | possiamo | + venire / aiutare / parlare |
| voi | potete | + venire / aiutare / parlare |
| loro | possono | + venire / aiutare / parlare |
potere feltételes mód (tudna / -hatna/-hetne):
| Személy | Alak |
|---|---|
| io | potrei |
| tu | potresti |
| lui / lei | potrebbe |
| noi | potremmo |
| voi | potreste |
| loro | potrebbero |
A feltételes 'potrei / potresti / potrebbe' alakot udvarias javaslatokra vagy feltételezett lehetőségre használjuk: 'Potresti aiutarmi?' (Tudnál segíteni nekem?), 'Potrebbe piovere' (Lehet, hogy esni fog). Meg kell különböztetni a 'potere'-t (tud / szabad neki) a 'sapere'-től (tud, tanult képesség értelemben): 'So nuotare' (Tudok úszni, tanult képesség); 'Non posso nuotare oggi' (Ma nem tudok úszni, körülmény miatt). Tények ismeretére önmagában a 'sapere'-t használjuk: 'So che vieni' (Tudom, hogy jössz). A tárgyas névmások állhatnak a 'potere' előtt vagy a főnévi igenévhez tapadva: 'Posso aiutarti' = 'Ti posso aiutare'.