Az alábbi példák mindegyike három részből áll: az eredeti szövegből, egy szó szerinti glosszából, amely leírja az egyes szavak működését, és egy természetes fordításból. A glosszák néhány rövidített címkét használnak, hogy tömörek maradjanak. Nem kell megjegyezned őket — ez egy olyan segédanyag, amelyhez bármikor visszatérhetsz.
Személy és szám · 1sg / 2sg / 3sg — egyes szám első / második / harmadik személy (én, te, ő) · 1pl / 2pl / 3pl — többes szám első / második / harmadik személy (mi, ti, ők)
Nem és eset · m / f / n — hímnem / nőnem / semleges nem · sg / pl — egyes szám / többes szám · m.sg — kombinált forma: hímnem egyes szám (és hasonlóan f.pl, n.sg stb.) · NOM / ACC / GEN / DAT / INS / LOC — nyelvtani esetek (alanyeset/tárgyeset/birtokos eset/részes eset/eszközhatározói eset/helyhatározói eset) — hogy milyen szerepet tölt be a szó a mondatban
Idő és igeszemlélet · PRES — jelen idő · PRET — praeteritum (lezárt múltbeli esemény) · IMPF — imperfektum (folyamatos vagy szokásos múltbeli helyzet) · FUT — jövő idő · PERF — perfektum (jelenre ható, befejezett cselekvés) · PROG — folyamatos igealak (éppen zajló cselekvés, pl. éppen eszem) · COND — feltételes mód (-na/-ne…)
Mód · IND — kijelentő mód (egyszerű állítás) · SUBJ — kötőmód (bizonytalanság, kívánság, kétely) · IMP — felszólító mód (parancsok) · INF — főnévi igenév (szótári alak: menni, enni)
Egyéb · REFL — visszaható (önmagára irányuló cselekvés: magamat, magadat) · PERS — személyes a (csak a spanyolban humán tárgyat jelöl) · HON — tiszteleti alak (extra udvarias forma, gyakori a japánban/koreaiban) · TOP / SUB / OBJ — téma- / alany- / tárgyjelölő (japán, koreai) · CL — osztályozó (kínai, japán, koreai — a főnevekhez tartozó számlálószó) · NEG — tagadás
A holland V2-nyelv: a főmondatokban a ragozott ige mindig a második helyet foglalja el, függetlenül attól, mi áll elöl. Ha az alany áll elöl, a szokásos szórend érvényes; ha egy időhatározó, tárgy vagy határozószó kerül előre, az alany az ige mögé kerül (inverzió). Az olyan kötőszavakkal bevezetett mellékmondatokban, mint az 'omdat' (mert), 'dat' (hogy), 'als' (ha/amikor), a ragozott ige a mondat végére kerül (SOV). A nem ragozott igealakok (főnévi igenevek, melléknévi igenevek) mind a fő-, mind a mellékmondatokban a mondat végén csoportosulnak.
A holland főnevek vagy közneműek ('de' névelővel), vagy semlegesek ('het' névelővel). A határozatlan névelő, az 'een', mindkét csoportra egyforma. A főnevek kb. kétharmada 'de' szavú, de a nemet minden egyes főnévvel külön meg kell tanulni. Minden többes szám 'de' névelőt kap, függetlenül az eredeti nemtől. A kicsinyítő képzős alakok (-je végződéssel) mindig semlegesek ('het'). Vannak tendenciák (pl. a személyeket jelölő szavak általában 'de' neműek; az -isme, -ment végű szavak 'het' neműek), de sok a kivétel, ezért érdemes minden főnevet a névelőjével együtt megtanulni.
Alanyi névmások: ik, jij/je, u (magázó), hij, zij/ze, het, wij/we, jullie, zij/ze. Tárgyi névmások: mij/me, jou/je, u, hem, haar, het, ons, jullie, hen/hun (hen a közvetlen tárgyra és elöljárószó után; hun a közvetett tárgyra, bár a beszélt holland nyelvben egyre gyakrabban használják mindkettőre a 'hun'-t vagy a 'ze'-t). Birtokos névmások: mijn, jouw/je, uw, zijn, haar, ons/onze (ons a 'het' főnevek és a semleges nemű egyes szám előtt; onze minden más esetben), jullie, hun. A hangsúlyos és hangsúlytalan alakok (jij/je, mij/me) eltérnek egymástól; a rövid alakok jóval gyakoribbak a beszélt nyelvben.
Szabályos igék: az infinitivuszból (pl. 'werken', dolgozni) elhagyjuk a -en végződést, így megkapjuk a tövet ('werk'). Jelen idejű végződések: ik + tő; jij/hij/zij/het + tő+t; wij/jullie/zij + tő+en (= infinitivusz). Inverzióban (amikor az ige a jij előtt áll) a -t elmarad: 'werk jij?'. A szóvégi mássalhangzók zöngétlenednek ('reizen' -> tő 'reis'). Legfontosabb rendhagyó igék: zijn (lenni) — ik ben, jij bent, hij is, wij/jullie/zij zijn. hebben (birtokolni) — ik heb, jij hebt, hij heeft, wij hebben. gaan (menni) — ik ga, jij gaat, wij gaan. kunnen (tudni/képesnek lenni) — ik kan, jij kan/kunt, hij kan, wij kunnen.
A hollandban csak egyetlen jelen idő létezik; ez fedi le az angol egyszerű jelen ('dolgozom') és folyamatos jelen ('éppen dolgozom') jelentését is. Kifejezetten folyamatos jelentéshez az 'aan het + infinitivusz' szerkezetet használjuk a 'zijn' igével: 'Ik ben aan het werken'. A jelen idő a közeljövő kifejezésére is szolgál, ha a szövegkörnyezetből egyértelmű ('Morgen ga ik naar Amsterdam' — Holnap Amszterdamba megyek). Az 'al' + időhatározó szerkezettel az angol befejezett jelen időtartamot kifejező jelentését fedi le: 'Ik woon hier al drie jaar' (Már három éve itt lakom).
A perfectum (befejezett jelen) a mindennapi beszélt nyelv múlt ideje: a 'hebben' vagy 'zijn' segédige + a mondat végén álló múlt idejű melléknévi igenév. A legtöbb ige a 'hebben'-t veszi fel; a mozgást vagy állapotváltozást kifejező igék a 'zijn'-t (gaan, komen, worden, blijven, maga a zijn is). Szabályos melléknévi igenév: ge- + tő + -t/-d. Alkalmazd a 't kofschip' szabályt: -t, ha a tő t, k, f, s, ch, p-re végződik; egyébként -d. Az imperfectum (egyszerű múlt) leírásokra, szokásos cselekvésekre és elbeszélésre szolgál: szabályos végződések -te(n)/-de(n) a tövön (werkte, werkten; leefde, leefden), ugyanazt a 't kofschip' szabályt követve.
A hollandban nincs ragozott jövő idő. A jövő kifejezésének leggyakoribb módjai: (1) a jelen idő időhatározóval — 'Morgen werk ik' (Holnap dolgozom); (2) a 'gaan + infinitivusz' szerkezet tervezett vagy közelgő cselekvésekre, az angol 'going to'-hoz hasonlóan — 'Ik ga koken' (Főzni fogok); (3) a 'zullen + infinitivusz' szerkezet előrejelzésekre, ígéretekre, javaslatokra, és egy formálisabb jövő időre — 'Het zal morgen regenen' (Holnap esni fog). A 'zullen' ragozása: ik zal, jij zult/zal, hij zal, wij/jullie/zij zullen.
A 'geen' egy határozatlan vagy meg nem határozott főnevet tagad (olyat, amely egyébként az 'een' névelőt kapná, vagy névelő nélkül állna, beleértve az anyagneveket is): 'Ik heb geen auto' (Nincs autóm), 'Ik drink geen koffie' (Nem iszom kávét). A 'niet' mindent mást tagad: igéket, mellékneveket, határozószókat, határozott főnévi szerkezeteket és a teljes mondatot. A 'niet' általában a tagmondat végén áll, de a melléknevek, elöljárós szerkezetek, hely- és módhatározók, valamint a főnévi igenevek/melléknévi igenevek előtt. Az időhatározók a 'niet' előtt állnak.
Az eldöntendő kérdések inverzióval képződnek: a ragozott ige az elejére kerül, utána következik az alany. Figyelj arra, hogy amikor a 'jij' az ige után áll, a -t végződés elmarad ('jij werkt', de 'werk jij?'). A kiegészítendő kérdések kérdőszóval kezdődnek, amelyet az ige, majd az alany követ: wie (ki), wat (mi), waar (hol), wanneer (mikor), waarom (miért), hoe (hogyan), welk(e) (melyik). A 'wat'-tal álló elöljárószók 'waar' + elöljárószó formát vesznek fel: 'waarover' (miről), 'waarmee' (mivel).
A legtöbb holland főnév -en végződéssel képzi a többes számát: boek -> boeken, hond -> honden. Helyesírási módosítások őrzik meg a magánhangzó hosszát: rövid magánhangzó + egyetlen mássalhangzó esetén a mássalhangzó megkettőződik (man -> mannen); a zárt szótagban dupla írású hosszú magánhangzó a nyílt szótagú többes számban egyszeresre rövidül (raam -> ramen); az -f/-s gyakran -v/-z-re változik -en előtt (huis -> huizen, brief -> brieven). Az -s többes számot hangsúlytalan -el, -em, -en, -er, -je végződések után használjuk (tafel -> tafels, meisje -> meisjes), valamint sok jövevényszónál (auto's, foto's; az aposztróf megőrzi a magánhangzó hosszát). Néhány semleges nemű főnév -eren végződést kap (kind -> kinderen).
Amikor egy melléknév a főnév előtt áll, szinte minden esetben -e végződést kap: 'de grote man', 'het grote huis', 'de grote huizen', 'mooie boeken'. Az egyetlen kivétel: egy egyes számú semleges nemű ('het') főnév határozatlan vagy névelő nélküli szerkezetben elveszíti az -e-t — 'een groot huis', 'groot huis', 'geen groot huis'. Határozott névelővel, mutató névmással és birtokos névmással az -e mindig megjelenik, még semleges nemű egyes szám esetén is: 'het grote huis', 'mijn grote huis'. Az állítmányi helyzetű melléknevek ('zijn', 'worden', 'blijven' után) sosem ragozódnak: 'Het huis is groot'.
A kicsinyítő képzős alakok rendkívül gyakoriak a hollandban, és a főnévhez illesztett -je (vagy az előző hang szerint változó -tje, -etje, -pje, -kje) képzővel jönnek létre. Kicsivé vagy kedveskedővé teszik a szót, de nagyon gyakran inkább idiomatikus vagy lágyító jelentésük van, mint szó szerinti kicsinységet fejeznek ki. Minden kicsinyített alak semleges nemű ('het'), és a többes számát -s végződéssel képzi. Néhány szó szinte kizárólag kicsinyített formájában létezik (meisje 'lány', beetje 'egy kicsi').
Sok holland ige egy igekötőből (gyakran elöljárószó vagy határozószó: op, mee, uit, aan, af, in, terug) és egy alapigéből áll. Főmondatban az igekötő elválik az igétől, és a tagmondat végére kerül: 'Ik sta om zeven uur op' (Hét órakor kelek). Mellékmondatokban, főnévi igenevekben és múlt idejű melléknévi igenevekben az ige egyben marad: 'omdat ik om zeven uur opsta'; 'opstaan' (főnévi igenév); 'opgestaan' (melléknévi igenév, a 'ge-' az igekötő és a tő közé kerül). A hangsúly az igekötőn van, ez különbözteti meg az elváló igéket az el nem válóktól.
A holland szabályos ('gyenge') igék egy egységes paradigmát követnek jelen időben. Indulj ki az infinitivuszból (werken 'dolgozni'), hagyd el a -en végződést, hogy megkapd a tövet (werk), majd illeszd hozzá a személyragokat. A 'jij/u/hij/zij/het' alak mindig tő + t; a többes számú alakok (wij/jullie/zij) mindig az infinitivuszt ismétlik. Inverzióban, amikor a 'jij' (csak a 'jij', nem az 'u' vagy a 'hij') az ige után áll, a -t elmarad: 'werk jij?'.
| Személy | werken (dolgozni) | leven (élni) | praten (beszélni) |
|---|---|---|---|
| ik | werk | leef | praat |
| jij / je | werkt | leeft | praat |
| u (magázó) | werkt | leeft | praat |
| hij / zij / het | werkt | leeft | praat |
| wij / we | werken | leven | praten |
| jullie | werken | leven | praten |
| zij / ze | werken | leven | praten |
Helyesírási szabályok, amelyekre figyelni kell: (1) a tő végi v/z a helyesírásban f/s-re zöngétlenedik, így a 'leven' töve 'leef' (ik leef, jij leeft), de többes számban visszaáll v-re (wij leven). (2) A -t végű tövek sosem kettőzik meg a t-t: 'praten' -> tő 'praat', tehát 'jij praat' (nem praatt). (3) A -d végű tövek továbbra is -t végződést kapnak: 'antwoorden' -> 'jij antwoordt'. A tagadás a 'niet'-tel történik a tagmondat végén ('Ik werk niet'); a 'geen' egy utána következő határozatlan főnevet tagad ('Ik drink geen koffie').
Ahhoz, hogy azt mondjuk, 'akarok valamit csinálni', a holland a 'willen' módbeli segédigét használja egy csupasz főnévi igenévvel, amely a tagmondat végére kerül. A 'willen' kissé rendhagyó: az egyes számú alakok elhagyják a második 'l'-t.
| Személy | willen | + főnévi igenév (gaan / eten / leren) |
|---|---|---|
| ik | wil | gaan / eten / leren |
| jij / je | wil (vagy wilt) | gaan / eten / leren |
| u | wilt | gaan / eten / leren |
| hij / zij / het | wil | gaan / eten / leren |
| wij / we | willen | gaan / eten / leren |
| jullie | willen | gaan / eten / leren |
| zij / ze | willen | gaan / eten / leren |
A 'jij wil' alak, -t nélkül, ma már a mindennapi hollandban a standard; a 'jij wilt' szintén elfogadott, különösen írásban. A főnévi igenév a mondat végére kerül: 'Ik wil vanavond pizza eten' (Ma este pizzát akarok enni). Egy lágyabb 'szeretnék' kifejezéshez használd a feltételes mód 'ik zou willen' alakját, vagy az udvarias 'ik wil graag' / 'ik zou graag... willen' szerkezetet (lásd az alábbi 'szeretnék' szakaszt). Ha 'akarni valamit' (egy főnevet, ige nélkül) fejezünk ki, a főnévi igenevet elhagyjuk: 'Ik wil koffie' (Kávét kérek/akarok). Tagadás: 'Ik wil niet gaan' (Nem akarok menni); 'Ik wil geen koffie' (Nem kérek kávét).
A 'gaan + főnévi igenév' a mindennapi módja a tervezett vagy közelgő jövő kifejezésének, pontosan úgy, mint az angol 'going to'. A 'gaan' ragozott alakja a második helyre kerül; a csupasz főnévi igenév a tagmondat végére. A 'gaan' rendhagyó egyes számban (ga / gaat), de szabályos többes számban (gaan).
| Személy | gaan | + főnévi igenév |
|---|---|---|
| ik | ga | koken / werken / slapen |
| jij / je | gaat (inverzióban gaat -> ga a je előtt: 'ga je?') | koken / werken / slapen |
| u | gaat | koken / werken / slapen |
| hij / zij / het | gaat | koken / werken / slapen |
| wij / we | gaan | koken / werken / slapen |
| jullie | gaan | koken / werken / slapen |
| zij / ze | gaan | koken / werken / slapen |
Megjegyzés: a 'gaan' szó szerinti mozgást is jelenthet ('menni'); csak a szövegkörnyezet különbözteti meg az 'elmegyek a boltba' (mozgás) jelentést az 'olvasni fogok' (jövő idő) jelentéstől. Amikor a 'gaan'-t egy másik mozgást kifejező ige követi, a jelentés a jövő marad, nem kettős mozgás: 'Ik ga zwemmen' = Úszni fogok / Úszni készülök. Vesd össze a 'zullen + főnévi igenév' szerkezettel, amely formálisabb, és ígéretekre, előrejelzésekre, felajánlásokra használjuk ('Ik zal je morgen bellen', 'Holnap felhívlak'). Vesd össze az egyszerű jelen idő + időhatározó szerkezettel is ('Morgen werk ik thuis', 'Holnap otthonról dolgozom'), amely ugyanolyan gyakori a tervezett jövő kifejezésére.
A 'perfectum' (befejezett jelen) az alapértelmezett beszélt nyelvi múlt idő a hollandban. Szerkezete: a ragozott 'hebben' vagy 'zijn' a második helyen + a múlt idejű melléknévi igenév a tagmondat végén.
| Segédige | hebben (a legtöbb ige) | zijn (mozgás / állapotváltozás) |
|---|---|---|
| ik | heb gewerkt | ben gegaan |
| jij / je | hebt gewerkt | bent gegaan |
| u | hebt / heeft gewerkt | bent gegaan |
| hij / zij / het | heeft gewerkt | is gegaan |
| wij / jullie / zij | hebben gewerkt | zijn gegaan |
A szabályos ('gyenge') igék múlt idejű melléknévi igenevének képzése: ge- + tő + -t vagy -d. Használj -t-t, ha a tő t, k, f, s, ch, p-re végződik (a 't kofschip' mássalhangzói); minden más mássalhangzó és magánhangzó után -d-t. Példák: werken -> gewerkt; praten -> gepraat; leven -> geleefd; horen -> gehoord. A már be-, ge-, ver-, ont-, her-, er- előtaggal kezdődő igék NEM kapnak még egy ge- előtagot: betalen -> betaald; verkopen -> verkocht. Az erős igék tőhangzót váltanak, és -en végződést kapnak: lopen -> gelopen; schrijven -> geschreven; zijn -> geweest; hebben -> gehad; gaan -> gegaan; doen -> gedaan; zien -> gezien.
A 'zijn'-t válaszd a cél felé irányuló mozgást kifejező igékhez (gaan, komen, vertrekken, aankomen) és az állapotváltozást kifejezőkhöz (worden 'válni', opgroeien 'felnőni', sterven 'meghalni', blijven 'maradni', és maga a zijn is). A legtöbb más ige a 'hebben'-t veszi fel. Néhány mozgást kifejező ige a 'hebben'-t használja, ha magát a tevékenységet írja le (we hebben gefietst, 'biciklieztünk'), de a 'zijn'-t egy célponttal (we zijn naar huis gefietst, 'hazabicikliztünk').
Udvarias kérésekhez és lágyított kívánságokhoz ('szeretnék...') a holland a 'zou(den)' alakot (a 'zullen' feltételes módja) és a 'graag' ('szívesen') szót használja egy csupasz, a mondat végére kerülő főnévi igenévvel. A 'graag' hordozza a 'szeretnék' jelentést; nélküle a mondat egy semleges feltételes mondat marad.
| Személy | zou(den) | + graag + főnévi igenév |
|---|---|---|
| ik | zou | graag koffie drinken |
| jij / je | zou | graag koffie drinken |
| u | zou | graag koffie drinken |
| hij / zij / het | zou | graag koffie drinken |
| wij / we | zouden | graag koffie drinken |
| jullie | zouden | graag koffie drinken |
| zij / ze | zouden | graag koffie drinken |
Egy második udvarias forma a csupasz főnévi igenév helyett a 'willen'-t használja, még lágyabb kérést eredményezve: 'Ik zou graag een kop koffie willen' (Szeretnék egy csésze kávét). A rövidebb, mindennapi változat egyszerűen a 'graag' szót illeszti egy jelen idejű mondatba: 'Ik wil graag koffie' (Szívesen kérnék kávét, szó szerint 'Akarok szívesen kávét'). Éttermekben és üzletekben mind az 'Ik wil graag...', mind az 'Ik zou graag... willen' szerkezet standard udvarias forma; a 'Mag ik...?' ('Szabad...?') ugyanolyan gyakori. Kérdésképzéshez fordítsd meg a szórendet: 'Zou je graag meegaan?' (Szeretnél velünk jönni?).
A hollandban nincs ragozott folyamatos igeidő; az egyszerű jelen idő tölti be mindkét szerepet ('Ik werk' = dolgozom / éppen dolgozom). Amikor a beszélő hangsúlyozni akarja, hogy egy cselekvés éppen most zajlik, a szokásos szerkezet a 'zijn + aan het + főnévi igenév'.
| Személy | zijn | + aan het + főnévi igenév |
|---|---|---|
| ik | ben | aan het werken / koken / lezen |
| jij / je | bent | aan het werken |
| u | bent | aan het werken |
| hij / zij / het | is | aan het werken |
| wij / we | zijn | aan het werken |
| jullie | zijn | aan het werken |
| zij / ze | zijn | aan het werken |
Egy másik lehetőség a 'zijn + testtartást kifejező ige (zitten/staan/liggen/lopen) + te + főnévi igenév': 'Ik zit te lezen' (Éppen olvasok, ülve), 'Hij staat te wachten' (Éppen vár, állva), 'Ze ligt te slapen' (Éppen alszik, fekve). Ezek testtartásbeli árnyalatot adnak hozzá, és nagyon természetesek a beszélt hollandban.
Létezik egy valódi jelen idejű melléknévi igenév is -end végződéssel (werkend, lopend, lachend), de ezt NEM használjuk folyamatos igeidő képzésére úgy, ahogyan az angol '-ing' végződést. A holland -end végű melléknévi igenevet elsősorban melléknévi ('een lachend kind', 'egy nevető gyerek') vagy határozói ('Hij kwam zingend binnen', 'Énekelve jött be') funkcióban használjuk. Ne mondd azt, hogy 'Ik ben werkend', 'dolgozom' jelentésben; helyette használd az 'Ik ben aan het werken' szerkezetet.
A 'kunnen' képességet, lehetőséget és (kérdésekben) udvarias kéréseket fejez ki. Más holland módbeli segédigékhez hasonlóan a második helyen áll, és a fő ige főnévi igenevét a tagmondat végére küldi. A 'kunnen' rendhagyó: az egyes számú tő 'kan'.
| Személy | kunnen | + főnévi igenév |
|---|---|---|
| ik | kan | zwemmen / komen / helpen |
| jij / je | kan (vagy kunt) | zwemmen |
| u | kunt | zwemmen |
| hij / zij / het | kan | zwemmen |
| wij / we | kunnen | zwemmen |
| jullie | kunnen | zwemmen |
| zij / ze | kunnen | zwemmen |
Mind a 'jij kan', mind a 'jij kunt' helyes; a 'kunt' kicsit formálisabb, és gyakoribb írásban. Múlt idő ('tudott/képes volt'): kon (egyes szám) / konden (többes szám), pl. 'Ik kon niet komen' (Nem tudtam eljönni). Feltételes mód ('tudna/képes lenne'): zou(den) kunnen, pl. 'Zou je me kunnen helpen?' (Tudnál segíteni nekem?, nagyon udvarias kérés). Tagadás: helyezd a 'niet'-et a tagmondat végén álló főnévi igenév elé ('Ik kan vandaag niet werken'); használj 'geen'-t, ha egy főnevet tagadsz. A 'kunnen' főnévi igenév nélkül azt is jelentheti, 'ismerni/tudni (egy nyelvet/készséget)': 'Hij kan Nederlands' (Tud hollandul), 'Zij kan pianospelen' helyett szokásosan 'Zij kan piano spelen' formában írják.
Az elváló igék (a korábbi szakaszban tárgyaltak: opstaan, meedoen, aankomen, uitgaan, terugkomen stb.) sajátosan viselkednek, amikor egy módbeli segédigével (willen, kunnen, moeten, zullen, mogen) vagy a perfectumban kombinálódnak.
| Szerkezet | Az elváló ige egyben marad? | Példa |
|---|---|---|
| Főmondat, egyszerű jelen | NEM, az igekötő a végére kerül | Ik sta om zeven uur op. |
| Mellékmondat | IGEN, egyben marad a végén | ...omdat ik om zeven uur opsta. |
| Módbeli segédige + főnévi igenév | IGEN, a végén álló főnévi igenév egyben marad | Ik wil vroeg opstaan. |
| Perfectum (múlt idejű melléknévi igenév) | IGEN, a ge- az igekötő és a tő közé kerül | Ik ben vroeg opgestaan. |
| Te + főnévi igenév | IGEN, a 'te' az igekötő és a tő közé kerül | Het is tijd om op te staan. |
Fontos buktató: az om-te szerkezet 'te'-je az igekötő és a tő KÖZÉ kerül ('om op te staan', NEM 'om opstaan te' vagy 'om te opstaan'). Hasonlóképpen a 'ge-' melléknévi igenévi előtag is beékelődik: opstaan -> opgestaan, meedoen -> meegedaan, uitnodigen -> uitgenodigd. Az el nem váló igekötők (be-, ver-, ont-, ge-, her-, er-) sosem válnak el, és sosem kapnak ge- előtagot a melléknévi igenévben: bestellen -> besteld; verkopen -> verkocht. A hangsúly árulja el a különbséget: az elváló igék az igekötőt hangsúlyozzák (OP-staan); az el nem válók a tövet (be-STEL-len).